Gárdonyi Rönkvár
(Épületek / Agárd)
Egri Vár kicsinyített mása Agárdon a gyógyfürdő közelében.
Az Egri Vár kicsinyített mását készítették el Agárdon, Gárdonyi Géza szülőháza és a Velencei-tavi Galéria melletti területen.
A rönkvár közel 500m2-es.
Megtalálható a Dobó bástya és egy 50m-es földalatti labirintus, valamint egy 9 méter magas torony.
A Gárdonyi-Vár minden érdeklődőt vár, játszóházaknak, rendezvényeknek is helyt ad.
Nyitva tartás:
Keddtől-Vasárnapig 10:00- 18:00-óráig
Belépőjegy: 500 Ft/fő,
3 éves kor alatt ingyenes
Helyi lakosoknak: 400 Ft/fő
45 perces vezetett várfoglalkozás: 900 Ft/fő
Jegyek a helyszínen, a Galéria Kávézóban kaphatóak.
Várkapitány által irányított foglalkozás a várban:
“Várcsata“
45 perces modul, mely tartalmaz várbemutatást, fejlámpás játékot a kazamata rendszerben és török anya-manya játékot. A játék végén pedig végvári vitézzé avatja a játékban résztvevőket a Várkapitány.
Ára: 900 Ft/fő
“Vitézi próbatétel“
60 perces modul: tartalmaz rövid várbemutatás, fejlámpás játékot a kazamata rendszerben, valamint várjátékot.
A várjáték során a gyerekek megidézik az 1552-es várvédők tetteit, diadalát, életre keltve Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét. Vitézi próbatételeket teljesítenek, a várkapitány felesketi a csapatokat a vár védelmére, a játék végén pedig végvári vitézzé avatja a játékban résztvevőket.
Ára: 950 Ft/fő
Dinnyés Várpark
2012 februárjában kezdtem el komolyabban foglalkozni a Várpark megvalósításának gondolatával. Hosszú előkészítő munka előzte meg, mely magában foglalta a történelmi anyagok felkutatását, a megfelelő helyszín kiválasztását, a kivitelezés megtervezését. A célom az volt, hogy középkori magyar várakat mutassak be, egyedülálló módon. Az egyediségük abban rejlik, hogy az épületek eredeti anyagukból készültek, fából és kőből, a legvalósághűbb megjelenés érdekében. 35 vár készült el, eredeti tájolással. A várakat egy sétány övezi, mely Nagy-Magyarország formáját ölti magára, így a várak eredeti helyükön körbejárhatók. A sétányt emlékoszlopok övezik, melyek mindegyike 1-1 magyar királynak, kormányzónak, fejedelemnek állít emléket. A dinnyési Hagyományőrző Központtól néhány lépésnyire, saját udvaromon építettem fel a kuriózumnak szánt látványosságot. A makettek minden korosztály számára élményt jelenthetnek, a tárlatvezetés lehetőséget ad a történelmi ismeretek elmélyítésére.
2485 Dinnyés, Kossuth u. 17.
Telefon: (+36 20) 928 7156
Email: info@varpark.hu
Nyitva tartás: Hétfő – Vasárnap: 9-18 óráig
Jegyárak
Teljes árú: 950 Ft/fő
Családi (2 felnőtt + gyerek): 750 Ft/fő
Gyermek (18 éves korig), nyugdíjas: 750 Ft/fő
Csoportos (20 főtől): 650 Ft/fő
Tárlatvezetés (10 főtől): 350 Ft/fő
Gárdonyi Géza Múzeum-Agárd
(Múzeum-Galéria / Agárd)
Gárdonyi Géza az Egri Csillagok írójának szülőháza.
Nyitva tartás:
2011.április 1-től október 31-ig
hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig.
Bejelentkezés telefonon:
+36-30-905-4870 (Rácz Ferencné gondnok)
e-mail: gardonyvar@gmail.com
Belépődíjak:
Belépőjegy: 500 Ft/fő
Diák, Nyugdíjas: 350 Ft/fő
Előre bejelentett csoport esetén (10 fő felett): 300 Ft/fő
1 órás csoportos kézműves foglalkozás: 800 Ft/fő
Gárdonyi Géza, az egri csillagok írója, eredeti nevén Ziegler Géza 1863.augusztus.03-án született ebben az épületben. A szülőhelyének tiszteletére vette fel a Gárdonyi nevet.Gárdonyi (Zigler ) Géza halálát követően vörös márvány emléktáblát helyeztek el az épületen, az emlékházat 1988-ban nyitották meg. A házban egymásba nyitott szobákban az író életének dokumentumaival, fényképeivel és emléktárgyaival ismerkedhetett meg a látogató.
Az épületben hárman laktak, a középső lakás volt Gárdonyi – családé.
Az évek múlásával az épület állaga oly annyira leromlott,hogy életveszélyessé vált. Festmény árveréseket rendeztek, a Velencei-tavi festő tábor résztvevői ajánlották fel műveiket, hogy ezzel is hozzájáruljanak és megmentsék Gárdonyi Géza, a halhatatlan író szülőházát. Széleskörű összefogással sikerült felújítani az épületet 2007-ben. 2009-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Heves Megyei Múzeumi Szervezet új emlékkiállítást rendezett be. A tárlat bemutatja Gárdonyi Géza életének legfőbb állomásait, irodalmi munkásságának kiemelkedő értékeit. A tárlókban naplója és műveinek legszebb kiadásai mellett néhány eredeti, személyes tárgya is megtekinthető. megismerhetjük alkotói módszerét, írói munkásságát, bepillantást nyerhetünk különleges titkosírásába. Az épületben egy korabeli eszközökkel és bútorokkal berendezett konyhát is láthatunk. A Gárdonyi Géza szülőháza illetve a falakon elhelyezett leírások hozzák közelebb Gárdonyi életét és munkásságát.
Madárvárta ,az ország első madártani kutatóháza.
(Múzeum-Galéria / Agárd)
A madár megfigyelő toronyból betekintést nyerhetünk a Velencei-tó madárvilágába.
A MADÁRVÁRTA – az ország első Madártani kutatóháza.
A madarak megjelölésére használt, kóddal ellátott, akkor még fém lábgyűrűt, Hans Christian Mortensen (1856-1921) dán középiskolai tanár alkalmazta először. Németország után, hazánk 3 –ik ként csatlakozott a madárgyűrűzéshez.
Az első Klebensberg Kúno – Madárvártát , 1928-ban a Magyar Ornitológusok szövetsége alapította , Meszlen Pál és Radetzky Dezső vezetésével és támogatásával, mely a II. világháborúban megsemmisült.
A második:Chernel István -Madárvárta:
Radetzky Jenő (1909-1991) kiváló tudós, tanár, népművelő és ornitológus, kezdeményezésére 1959-ben a Székesfehérvár járási Tanács alapította meg a Madárvártát, ahol az Ő vezetésével évente több száz érdeklődő fiatal tanulmányozhatta a Velencei-tó madárvilágát.
„ A Chernel István – Madárvárta legfőbb céljai:
-az érdeklődő fiatalok madártani és természetvédelmi és honismereti kiképzése és nevelése
-a felnőtt bel- és külföldi kutatók expedíciós bázisa
-az alkalmi látogatók tömegének kalauzolása, közművelődési szolgálata.”
Írta Radetzky Jenő, akinek az élete volt a Madárvárta.
Radetzky Jenő munkálkodása idején több ezer látogató fordult meg itt, és szinte nincs is olyan világrész, ahonnan ne lett volna látogatója a nemzetközileg is jó hírnévnek örvendő Madárvártának. Több doktori disszertáció, kandidátusi értekezés, vagy csak sikeres biológiai pályázat helyszínét jelentette a Madárvárta. Sok külföldi kutató innen indult ki a kutatásai során. Több tudományos eredmény is született itt.
Egy madárvártai fiatal segítségével fedezték fel, az akkor még egyedülállóan csak a Velencei-tó Madár Rezervátumában található szigorúan védett Hagymaburok (Liparis loeselli) különleges orchidea fajt. Az 1970-es években hivatalosan, egyedül az országban itt jelent meg a Kékfu nevű madár (Porphyrio porphyrio), a fehérfarkú Lilebibic ( Chettussia leucura) első hazai példányát is itt hitelesítették. Ezen kívül sok egér és cickány fajt tártak fel. Részben természettudományi múzeumként is működött a Várta, főként a madarak tekintetében. Olyan ritka különleges madarak voltak tanulmányozhatók, mint a reznek, kékcsőrű réce, kerecsensólyom, fekete gólya.
A terepi „természettudományos kiserőd” régen elsősorban a fiatalok nyári nevelő és kiképző táborává vált ,ahol gazdag szakkönyvtára, audio – vizuális felszereltsége, változatos, sokszor romantikus napirendje lehetővé tette, hogy a fiatalok kis létszámú (kb.7-8- fős) csoportjai 8 naponkénti turnus váltással, egy érdekes madárvilággal ismerkedhettek meg, kicsit olyan lehetett ez, mint a nyaralás Matula bácsinál, Fekete István: Tüskevár című regényében.
A Madárvárta világhíre, Radetzky Jenő munkásságának is köszönhetően kelt szárnyra. Halálával nagy veszteség érte a Velencei-tó madárvilágát és a természetet, szerető embereket.
Radetzky Jenő tanár, ornitológus neve lassan méltatlanul feledésbe merül.
Dabasi Halász-család kastélya
(Épületek / Kápolnásnyék)
Az Aradi Vértanú Schweidel József lányának a megtorlás idején menedéket adó kastély.
A dabasi Halász-család egykori kastélya,melyet a XIX. század első felében klasszicista stílusban építettek meg,majd az 1930-as években neobarokk stílusban átalakítottak..
Homlokzatán a Halász-család címere látható. Az egyik aradi vértanú Schweidel József tábornok lánya a szabadságharc bukását követően itt húzódott meg a kegyetlen megtorlás elöl. A hagyomány szerint itt is temették el a Pázmánd-forrás közelében. Az épület belsejét átalakították, TSZ. iroda üzemelt benne.
A kastély felújítása elkészült, látogatható.
Jelenleg – a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány által üzemeltetett Dabasi Halász-kastélyban – „A 65 éves MKB Bank gyűjteménye a 200 éves kastélyban” című kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők, a 2475 Kápolnásnyék, Deák Ferenc utca 10. szám alatt.
A kiállítás megtekinthető: 2016. június 28 – 2017. március 31.-ig, keddtől vasárnapig 10-18 óráig.
A belépők ára: teljes árú: 800.- Ft, kedvezményes és 14 év alatt: 400.- Ft.
Kérem, hogy ennek megfelelően szíveskedjék módosítani az információkat.
Cím: 2475, Kápolnásnyék, Deák F. u. 9.
Balassa Antal síremléke ,középkori nyéki kápolna h
(Szobrok-Emlékművek / Kápolnásnyék)
Szent Gellért püspök a nyéki kápolnában misézett utoljára.
Balassa Antal síremlék,középkori nyéki kápolna:
A Gárdonyi u. és az Ország u. kereszteződésénél látható egy síremlék, amelyet a nagy mecénásának állítottak fel 1871-ben, egyúttal megjelölve a középkori Nyék első kápolnájának helyét.
A hagyomány szerint Szent Gellért vértanúsága előtt ebben a kápolnában misézett utoljára.
Elérhetőségek:
2475 Kápolnásnyék Fő u. 1.
Vértes, Gerecse, Velencei-tó
Három, egymáshoz viszonylag közel lévő tájegység Budapesttől alig egy óra autóútra.
A Velencei-tavat különösebben nem kell bemutatni, a Balaton után második legnépszerűbb tavunk. Sekély víz, ideális vízhőmérséklet, számtalan gyerekbarát, jól kiépített strandok, az utóbbi években nagyon jól kiépült kerékpáros infrastruktúra várja az ide látogatókat.
A túrázás szerelmesei is találnak itt érdekes célpontokat, a kevéssé látogatott, ámbár nagyon érdekes ingóköveket találjuk itt hazánk legkisebb hegységében, a Velencei-hegységben.
Innen északra a Móri-árok és az M1 autópálya között fekszik a történelmi emlékekben és természeti szépségekben egyaránt gazdag Vértes. A borairól méltán híres Mór városa ideális bázis a hegység felfedezéséhez.
Több, hazánkban egyedülálló és rendkívül egyedi látványossággal büszkélkedhet e vidék. Igazi unikum a gánti bauxit bánya, amely nemcsak a Vértes, de egész Magyarország egyik legérdekesebb látnivalója. Az Oroszlányhoz közeli Majkpusztai Kamalduli remeteség műemlékegyüttese is páratlan élményt kínál.
A kevesek által ismert, de talán legromantikusabb gótikus templomromunk is itt található az elhagyatott Vértesszentkereszten, és ne feledkezzünk meg az impozáns csókakői és gesztesi várról sem.
A Gerecse a Duna és a Vértes között található, elsősorban márványbányáiról ismert hegységünk. Sajnos, legérdekesebb része a Pisznice kőfejtő, szigorúan védett, csak előzetes engedéllyel látogatható, de bőven találunk itt egyéb kitűnő túra célpontot, csodálatos dunai panorámával.
A Gerecse lábánál fekvő Tatabánya nem éppen látnivalóiról ismert, de az ipari skanzen meglepően érdekes, és a városra ügyelő hatalmas Turul-szobor és környéke a Szelim-barlanggal és a kilátóval csodálatos és népszerű kirándulóhely.
Végezetül, de nem utolsósorban, a Dunántúl egyik leghangulatosabb kisvárosa, a váráról és a várossal szerves összhangot képező taváról híres Tata kihagyhatatlan látnivaló. Az Öregvár mellett érdemes elsétálni a varázslatos Angolparkba, a Cseke-tó mellé és a kopár, meghökkentően megkapó látványt nyújtó Kálvária-dombra is.
Velencei-hegység, Sukorói körtúra
Elbűvölő völgyek, virágos rétek, különleges sziklák
Bolyongás a Velencei-hegység „legmagasabb” csúcsai körül, az idilli fekvésű Sukoróból kiindulva a hangulatos Hurka- és Bodza-völgyön át az Angelika-forrásig, majd a Meleg-hegy oldalában terpeszkedő Nagy-legelőn átvágva vissza a faluba. Útközben olyan érdekes sziklaalakzatokat tanulmányozhatunk, mint a Likaskő, a Gyapjaszsák vagy az Olasz Gránitfejtő, nem beszélve a Velencei-tóra nyíló gyönyörű kilátásról.
A túra hossza: 11,5 km
A túra időtartama: 3,5 óra
Szintkülönbség: 250 m fel, ugyanannyi le.
Útvonal: Sukoró – Csöpögő-völgy – Barlang-kút – Hurka-völgy – Bodza-völgy – Angelika-forrás – Nagy-legelő – Likaskő – Meleg-hegy – Gyapjaszsák – Sukoró
Jelzések: Z – P∆ – P – SP∆ – SP – S+
1848-as Emlékmúzeum, Pákozd
Hungary
47° 13′ 5.1816″ N, 18° 34′ 48.6372″ E
Telefon:
22/315-583
- március 12-én megnyílt a Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP), mely az 1848. szeptember 29-i, Pákozd – sukorói csata emlékére 1951-ben állított obeliszk környezetében található 1,6 hektáros területen helyezkedik el.
Az Emlékpark 4 különböző épületben mutatja be az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetének főbb eseményeit, és emléket állít a magyar honvédeknek.
Négy állandó kiállítás tekinthető meg a KEMPP területén, melyek egy közös jeggyel látogathatók:
– 1848. szeptember 29-i Pákozd-sukorói csata emlékműve és emlékmúzeuma
– 136 év a magyar honvéd élete a sorozott hadkötelezettség időszakában
– XX. századi háborúk emlékpontja (I. világháborús barakk, II. világháborús lövészárok)
– Misszió – Magyarok a békefenntartásban
Bella-tó, Pákozd
Pákozd területén a Rákóczi utcában haladva csodálatos erdei környezetben található a kis Bella-tó. A tavacska az azonos nevű patakból táplálkozik, vize tiszta, hossza kb. 100 méter. Szép természeti környezetben található, családi kirándulásra, piknikre kiválóan alkalmas. Fürödni szabad benne. Bár a horgászatot tábla tiltja, a helybéli horgászok kárász és törpeharcsa fogása eredményes.
A tó története:
Valamikor réges-régen Béla királyunk (hogy melyik azt nem jegyezte meg a hagyomány) kíséretével a környéken vadászott. A későbbi tó területe akkor mocsaras lápvidék volt amin át szerettek volna jutni. Átkelés közben a király lováról lefordult és beleesett a vízbe. Nem sérült meg de ezt az eseményt megtartotta a népemlékezet, mert ettől kezdve nevezték a területet Bella-tónak majd a tóról a patakot Bella-pataknak.